mindössze egy jelentéktelen töredék maradt.

Soha nem vártam senkitől, hogy egyszer csak megforduljon és annyit mondjon: "Maradj velem!" Csupán annyit kértem, hogy nézzen a szemembe és próbálja meg szavakba önteni az összekuszált érzéseit. De ahogy mind ezt a szívéből kiöntötte volna, abban a pillanatban még a levegő is megfagyott. Néztem az érzések fakón csillogó vízcseppjeit. És végül csak darabokra tört jégszilánkokat találtam. Ennyi maradt nekem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.