Szép volt, jó volt, talán igaz sem volt. A szív ráncaiban még ott van, a megsárgult képek örökké őrzik emlékét, de elfogadom, hogy egyszer mindennek vége. Valahogy minden elkezdődik, és valahogy mindig véget ér.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.